Legyetek együtt program – “Én így támogatom szüleim, testvérem, gyerekem házasságát” című pályázat

Legyetek együtt program – “Én így támogatom szüleim, testvérem, gyerekem házasságát” című pályázat

EGYÜTT VESZPRÉMBEN” PÁLYÁZAT A HÁZASSÁG HETE ALKALMÁBÓL

 

„Mások segítségének az elfogadása az egyik legjobb és egyben legnehezebb módja a szeretetkapcsolatok kialakításának.”

Gary Chapman

 

Férjem szülei rendkívül szerény és alázatos emberek, így őket ismerve tudom, hogy ők nem szeretnék listázni saját érdemeiket és jócselekedeteiket, hogy mennyi mindennel segítik a mi házasságunkat.

Bár a pályázat címe szerint nekik kellene írniuk, én mégis megragadom az alkalmat, hogy hálatelt szívvel felsorolhassam, hogy mennyi mindent köszönhetünk mi nekik a férjemmel, vagyis a pályázat tematikájának megfelelve, hogyan is segítik ők a mi házasságunkat.

Kezdeném a legfontosabbal. Rendszeresen imádkoznak értünk, a családunkért, szentmisében is, otthon is. Ezzel nem csupán segítik a mi házasságunkat, hanem példát is állítanak elénk. Ezzel a mindennapos közös imával élnek szentségi házasságban több mint 40 éve!!!

Összefogják a családot. Életünk fontos eseményei a családi ünnepek. Fontos, hogy a mi kis egységünk a férjemmel így tud belekapaszkodni egy nagyobb családi egységbe. A jó hangulatú közös ünnepek olyan mérföldkövek, amelyekből az elcsigázott hétköznapokon is tudunk töltekezni. Természetesen az ajtajuk nem csak az ünnepeken, hanem a hétköznapokon is nyitva áll előttünk.

Segítő jelenlétük azért is igen fontos számomra, mert az én családom Budapesten él, fiatal édesanyám 15 éve súlyos, tolószékes Parkinson-kóros beteg. Édesanyám is rendkívül hálás nekik, ahogy mondani szokta “helyette is a férjem szülei állnak helyt.”

Gary Chapman, a népszerű amerikai pszichológus szerint több szeretetnyelvet is beszélhetünk.

Férjem szülei szeretetüket további módokon is kifejezik. Anyósom és Apósom vigyáznak az unokákra, vagyis az idejüket szentelik nekünk, hogy mi a férjemmel „minőségi időt” tölthessünk egymással. Legyen az egy otthoni társasjátékozás vagy épp egy közös séta és beszélgetés kettesben. A közelmútban így sikerült szerveznünk egy bowlingozást is, más kisgyerekes, hozzánk hasonló házaspárokkal. Megnyugtató, hogy gyerekeink ezalatt jó kezekben vannak. (Persze azért egy kicsit több kényeztetést és több süteményt kapnak, mint itthon. :-), de hasonló elvek szerinti nevelésben részesülnek, a szerető nagyszülők aktívan foglalkoznak velük, tanítgatják őket. Akkor is önzetlenül vigyáznak az unokákra, ha épp a gyerekek betegek, annak ellenére, hogy megvan a lehetősége, hogy esetleg elkapják ők is. A mindennapos tevékenységekbe is besegítenek, például óvodába viszik a nagyobb fiúnkat.

Munkájukkal is és annak gyümölcsével is segítenek minket, ugyanis vegyszermentesen „gazdálkodnak” önellátásra. Egy gyümölcsfákkal, veteménnyel teli kertet művelnek kemény munkával. A friss és feldolgozott terményekből rendszeresen hoznak, ezzel támogatva az egészségünket is. 

Ez hogyan hat a mi kapcsolatunkra?

Biztonságérzetet ad nekünk, mint házaspárnak, hogy tudjuk, itt, közvetlen közelben van hová fordulnunk, legyen az egy komolynak tűnő betegség, vagy épp egy elromlott kazán télvíz idején.

Olykor tükröt állítanak elénk. Elgondolkodunk és beszélgethetünk a hozott mintáink szerepén és fontosságán.

A kettesben együtt töltött idők alatt feltöltődünk, utána nyugodtabbak, türelmesebbek, vidámabbak leszünk. Ezt észreveszik gyerekeink és tágabb környezetünk is. A mosoly visszatükröződik arcukon.

Kiegyensúlyozottabbá válhat a kapcsolatunk, hiszen a mindennapos feladatokban és nehézségekben kérhetünk és kapunk is támogatást.

Fontos az egyértelmű, nyílt, de szeretetteljes kommunikáció és az arra való törekvés, hogy a segítségnyújtási szándék mind az adó és mind a kapó számára jó szívvel elfogadható és megfelelő legyen. A segítség helyes mértékét egy életen át tanulnia kell az azt felajánlónak és az elfogadónak is.

Idén augusztusban leszünk 5 éves házasok. Van még min csiszolódnunk, változtatnunk, javítanunk. Rajtunk múlik, hogyan is gazdálkodunk a lehetőségekkel.

Feladatunk, hogy a házasságunk szeretetkapcsolata ne csak befelé irányuljon, hanem környezetünk felé, kifelé is sugározzuk a szeretetet.

Célunk, hogy a kapott támogatásokat valamilyen formában meg tudjuk a nagyszülőknek hálálni, illetve, hogy ahogy előttünk ők példaképként szolgálnak, fontosnak tartjuk, hogy ezt a szeretet és segítséget mi is tovább tudjuk adni másoknak. Legyen az a Budapesten élő testvéreim családja, vagy a keresztgyerekeink családja, illetve a Veszprémben élő más fiatal házasok. Ezáltal létrejön egy körforgás. Ahogy Böjte Csaba atya mondja, “ki kell szeretni másokból a jót”, mert adni mindenki szeret, csak a módját meg kell találni.

Nyitott szemmel és szívvel kell járnunk, hogy észrevegyük, hogy ki az aki segítségre szorul. Sokszor elég egy meghallgatás, egy jó szó, egy ölelés.

A pályázat pozitív elbírálása esetén, ha lehetséges, szeretném kérni, hogy ne mi, hanem a segítő nagyszülők részesülhessenek a jutalomban!

 

Kovácsné Tarnai Kinga

Oszd meg most!

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük